Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Valóban elkeserítő globális környezetünk mai állapota. Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye, a légkör szén-dioxid-szintje tovább növekszik, és a bolygót egy sor klímaváltozás okozta esemény rázta meg. Eközben a világ továbbra is a covid-világjárvány ellen küzd, amelynek úgy tűnik, sosem lesz vége. Az esztendő végén visszatekintve azonban van okunk óvatosan optimistának érezni azokat a területeket, amelyekben a környezetvédelem területén 2021-ben kisebb-nagyobb sikereket arattunk. Íme öt olyan terület, amely okot adhat némi reménykedésre.
1., A fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítása
A mongóliai Ulánbátor utcáin szenet árulnak, ami aztán elégetve szennyezi a levegőt. Az országok a novemberi glasgow-i klímakonferencián vállalták, hogy csökkentik a kitermelt szén mennyiségét. Fotó: Nat Geo
A covid-19 miatt egy évvel elhalasztott éghajlat-változási konferencián Glasgow-ban négy év után újra a tárgyalóasztalnál üdvözölhették a világ második legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-kibocsátóját, az Egyesült Államokat – ez már önmagában is hírértékű lépésnek számított. A fejlődő országok éghajlati hatásoktól történő megvédése és tiszta energiarendszerekre átállásuk támogatása tekintetében a korábbiaknál elérhetőbbnek tűnik az a cél, hogy a felmelegedést 1,5 °C-on tartsák. A klímacsúcson megállapodtak abban, hogy „fokozatosan csökkentik” szénfelhasználásukat és több mint száz ország vállalta, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkenti metánkibocsátását.
Amerikában a Biden-kormányzat felfüggesztette az olajfúrások bérleti szerződéseit az Arctic National Wildlife Refuge-ban és 2030-ig 30 gigawatt tengeri szélenergia előállítását tűzte ki célul. Bejelentette továbbá, hogy a következő évtizedben 60 százalékkal kívánja csökkenteni a napenergia költségeit; a két nyilatkozat annak a tervnek a része, amely szerint az Egyesült Államokat 2035-re tiszta hálózatról kell üzemeltetni. Ezen kívül Joe Biden elnök augusztusban elrendelte, hogy 2030-ra az eladott összes új jármű fele elektromos legyen.
Globálisan 2021-ben a megújuló energia felhasználása 8 százalékkal nőtt, ami a leggyorsabb éves növekedést jelentette az 1970-es évek óta; míg az Egyesült Államokban egy új jelentés szerint az elmúlt évtizedben csaknem megnégyszereződött. Hollandiában egy bíróság arra kötelezte a Royal Dutch Shellt, hogy 2030-ig 45 százalékkal csökkentse szén-dioxid-kibocsátását a 2019-es szinthez képest – e döntést sokan történelmi fordulópontnak minősítenek.
2., Haladás a műanyagszennyezés csökkentése terén
Az Egyesült Államok több állama 2021-ben törvényt fogadott el a környezetbe kerülő műanyag mennyiségének csökkentéséről; egyes államok műanyaghulladékukat olyan országokba küldik, mint a Fülöp-szigetek, a képen látható. Az Egyesült Államok a legnagyobb műanyagszennyező a világon. Fotó: NatGeo
Az elmúlt 12 hónapban számos jogszabály született a mindent elárasztó műanyagszennyezés csökkentésére. Washington államban törvény tiltja a polisztirol termékek, például a habhűtők és a földimogyoró csomagolásának használatára; illetve az egyszer használatos edények, szívószálak, csészefedelek alkalmazását. Kalifornia mérföldkőnek számító törvényjavaslatokat fogadott el, amelyek többek között megtiltják a gyártóknak, hogy az „újrahasznosítás” szót vagy szimbólumot helyezzék el azokon a tárgyakon, amelyek valójában nem újrahasznosíthatók; berekesztették a vegyes műanyaghulladék más országokba történő kivitelét, és betiltották a rendkívül tartós PFA-vegyszerek használatát a gyermekeknek szánt termékekben.
Még fontosabb, hogy ezek az intézkedések például szolgálhatnak szövetségi szinten is, két amerikai törvényhozó javaslata máris betiltana sok egyszer használatos műanyagterméket, és szüneteltetné az új műanyaggyártó üzemek engedélyezését. Anthony Blinken külügyminiszter pedig novemberben bejelentette, hogy az Egyesült Államok támogat egy globális szerződést a műanyagszennyezés elleni küzdelemről, márpedig az Egyesült Államok támogatása kritikus fontosságú, tekintettel arra, hogy a nemzet a világ legnagyobb műanyaghulladék-kibocsátója
3., Az erdők védelme
Egyes indonéziai önkormányzatok pálmaolaj-engedélyeket vonnak el azoktól a cégektől, amelyek erdőben ültetvényeket szeretnének építeni. Fotó: NatGeo
Az erdővédelem terén messze a legnagyobb hír a glasgow-i ígéret volt, miszerint 2030-ig véget vetnek az erdőirtásnak ; A kötelezettségvállalás magában foglalja a 12 milliárd dolláros finanszírozást az erdőkben és a fenntartható földhasználatban rejlő lehetőségek kiaknázására. Az ígéretet azonban széles körű hitetlenkedés fogadta, nem utolsósorban azért, mert az erdőirtások aránya a 2014-es, azonos célú megállapodást követően nemhogy csökkent volna, hanem megnőtt.
2021-ben azonban számos helyi siker is született. Októberben Felix Tshisekedi, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke a hatalmas erdészeti koncessziók ellenőrzését és az összes „megkérdőjelezhető szerződés” felfüggesztését kérte; és a kormány elállt attól a tervtől is, hogy feloldja a 19 éves moratóriumot az új fakitermelési engedélyek kiadására a Kongói-medencei erdőben.
Az indonéz Nyugat-Pápua tartomány kormánya visszavonta az engedélyt 12 pálmaolaj-szerződésre, több mint 660 000 hektáron, amelynek háromötöde továbbra is erdős. Környezetvédelmi és bennszülött jogvédő csoportok sürgetik a kormányt, hogy menjen tovább, és ismerje el az e területeken élő őslakosok jogait, hogy maguk kezeljék az erdőket.
Az ecuadori legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy a védett őserdőkben rezet és aranyat bányászni szándékozó tervek károsítanák a biológiai sokféleséget, ezért meg kell szüntetni a bányászati koncessziókat, valamint a környezetvédelmi és vízügyi engedélyeket.
4., Élőhelyek helyreállítása
Egy hím zsályafajd Wyomingban. Idén a bíróság hatályon kívül helyezte a Trump-kormányzat döntését, amely hatással volt a zsályafajd élőhelyére. Fotó: NatGeo
A Biden-adminisztráció az első év egy részét azzal töltötte, hogy helyreállítsa az elődje által visszavont szabályozást az élőhelyek védelméről, több mint 3 millió hektárnyi régi erdőnek a Csendes-óceán északnyugati részén, amely kritikus élőhely az északi foltos bagoly számára. Eközben a bíróság hatályon kívül helyezte a Trump-kormányzat határozatát, amely visszavonta 10 millió hektár védettségét, főként Nevadában és Idahóban, hogy lehetővé tegyék a bányászatot több növény- és állatfaj kritikus élőhelyein.
Novemberben Kolumbia ígéretet tett arra, hogy 2022-ig megvédi földjének 30 százalékát. Panama pedig jelentős lépéseket tett ugyanezen cél felé, megháromszorozva Cordillera de Coiba tengeri védett területe méretét. Szintén novemberben Portugália létrehozta Európa legnagyobb, teljesen védett tengeri rezervátumát.
5., Vadon élő állatok támogatása
Az óriáspandák populációi eléggé felépültek ahhoz, hogy Kína törölje a medvéket a veszélyeztetett fajok listájáról. Fotó: NatGeo
A világ legismertebb fajainak populációja némi javulást mutat a védekezési intézkedések eredményeként. Júliusban Kína bejelentette, hogy már nem tekinti veszélyeztetettnek az óriáspandát, a Természetvédelmi Világalap jelképét, és státuszát sebezhetőre módosítja. Ma több mint 1800 panda él a vadonban, ami előrelépés a 2000-ben vélt 1100-hoz képest. Mindeközben létrehozták az Óriáspanda Nemzeti Parkot, amely csaknem akkora, mint az Egyesült Királyság, és amelyet az őshonos fajok, az északkelet-kínai tigris, a szibériai leopárd és a hainani fekete tarajos gibbon védelmére terveztek.
A púpos bálnák – amelyek kísérteties dalai hozzájárultak a „Mentsd meg a bálnákat” kampány támogatásához, ami elindította a modern környezetvédelmi mozgalmat – elterjedése számos területen növekszik, beleértve Ausztráliát és dél-atlanti táplálkozási helyeiket. Ennek ellenére az északnyugat-atlanti populációban a borjak száma csökkent az elmúlt 15 évben.
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió szerint számos tonhalfaj már nem a kihalás felé halad. Két kékúszójú faj, egy sárgaúszójú és egy germon ugyanakkor már nem minősül kritikusan veszélyeztetettnek, vagy teljesen lekerült e listáról, ami a kereskedelmi halászat hatásainak korlátozására irányuló több évtizedes erőfeszítés eredménye.
Háromezer évvel azután, hogy a fajt a névadó szigetén kívül mindenhol kiirtották, hét tasmán ördög született egy rezervátumban Ausztrália szárazföldi részén. A tudósok azt remélik, hogy ha az erszényes állatok egy napon ismét megtelepednek a szárazföldön, létfontosságú szerepet játszhatnak az invazív fajok visszaszorításában.
Az Egyesült Királyságban pedig egy kormányjelentés arra a következtetésre jutott, hogy a homárok, rákok és polipok érző lények, amelyek fájdalmat éreznek, ezért védelmet kell számukra nyújtani az ország állatjóléti törvénytervezete szerint.
Címlapfotó: Egy elektromos hajtású Toyota Land Cruiser tesztvezetésen a kenyai Ngong Hills szélerőműben. Az elektromos járművek használata növekszik, mivel az országok komolyan veszik a fosszilis tüzelőanyag-kibocsátás csökkentését. Fotó: NatGeo
(Forrás: nationalgeographicPONTcom)
