Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Papírt jóformán minden nap használunk, és azt gondolhatjuk, hogy ezzel a környezetnek is kedvezünk - kiváltképp, ha a műanyagot cseréljük le papírra. A papír valóban újrahasznosítható és lebomló, ugyanakkor az előállítása komoly környezeti hatással bír. Ezen változtathat egy nemrég publikált felfedezés.
A papír előállításához a cellulóz rostokat kell elkülöníteni a faanyag többi részéről, így például a lignintől. A folyamat azonban jelentős üvegházgáz kibocsátással jár, a vegyszermaradványokról nem is beszélve. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem munkatársai azt próbálták kideríteni, hogyan lehetne csökkenteni ezeket a környezeti hatásokat. Eredményeikről a ZME Science számolt be.
Kevesebb lignin, kisebb környezeti hatás
A papírgyártás egyik kritikus pontja a korábban már említett lignin és a cellulóz szétválasztása. A kutatók a génszerkesztés (CRISPR) technikáját hívták segítségül, hogy olyan nyárfákat állítsanak elő, amelyek kevesebb lignint termelnek. Ezzel nemcsak a környezetkárosító hatást, hanem az előállítás költségeit is jelentősen tudták csökkenteni.
Először számítógépes modellezéssel keresték azokat a génszerkesztési kombinációkat, amelyek a lignintartalmat befolyásolják. 347 ilyen módozatot találtak, a CRISPR segítségével ezek közül választották ki a legígéretesebbeket.
Ígéretesnek tűnnek az első eredmények
A génszerkesztett fákat üvegházi környezetben nevelték, majd hat hónap után megvizsgálták a lignin mennyiségét. Az eredmények kecsegtetők, egyes változatoknál 50 százalékos csökkenést mértek. Ezzel pedig a becslések szerint a papírgyártás karbonlábnyomát 20 százalékkal lehetne mérsékelni.
- A CRISPR genomszerkesztési módszer javíthatja az erdők ellenálló- és termőképességét egy olyan időszakban, amikor a természeti erőforrásokat egyre nagyobb kihívás elé állítja a klímaváltozás - mondta Jack Wang, a tanulmány társszerzője.
Az ígéretes fejlemények ellenére a technológia nagyléptékű alkalmazása még odébb van. Első lépésként a papírgyártás során gyakran használt fafajokon - például fenyőkön - is tesztelni kell a módszert. Wang szerint ezzel nem lesz gond, hiszen lignintermelés mechanizmusa igen hasonló a különböző növényeknél. Azonban, még ha a technológia sikeresen alkalmazható, azoknak a fáknak meg kell nőniük, vagyis 2040 előtt aligha találkozhatunk a génszerkesztett fákkal.
