Kerekezzünk a kerek fenekekért is: újévi zöld fogadalmak

Évről-évre egyre nagyobb figyelmet kap a klímaváltozás és -válság. A környezetvédelem vagy az éghajlati katasztrófák témája immár nemcsak a szaklapokat és a kormánymédiát tudja át, de lassan a női magazinokban is címlapsztorikat ér. Az újév pedig kitűnő apropó, hogy az ünnepek alatt esetlegesen felszedett vezetés mellett azt is megfogadjuk, hogy idén többet teszünk a környezetünkért, és új, zöld szokásokat alakítunk ki. Mutatunk is pár ötletet.

Az elmúlt esztendőben a covidvédelem természetesen a médiában is „mindent”, azt viszont jó hírként értékelhetjük, hogy a környezet- és természetváltozás, a klímaváltozás és -katasztrófa is folyamatosan ott szerepel a hírműsorok, tudósítások, elemzések középpontjában. Az olyan árvizek, mint amilyenek Németországot sújtották, illetve az amazonasi és ausztráliai bozóttüzek visszaszorítására és a károk enyhítésére pedig hatalmas, világszintű összefogások alakulnak. Megszületett a klímaszorongás és -depresszió fogalma is, ezzel párhuzamosan az aktív tettvágy, amely az ellenszere lehet az előbbieknek.

Bár tény, hogy sok fennálló megoldása az átlagember hatáskörén kívül esik, egyéni cselekedeteink nagyon fontosak a bolygónk (vagyis inkább jelenlegi életminőségünk) megóvásáért vívott harcban. Folyamatosan bebizonyosodik az alulról jövő kezdeményezések ereje és hatása, illetve, hogy a kereslet alakítja a kínálatot: immár a nagyvállalatok sem tehetik meg, hogy ne keressenek új, fenntartható megoldásokat, különben elveszítik vásárlóikat.

Az újév pedig, amint bevezetőnkben is írtuk, jó lehetőségeket kínál a korábban szokásosak mellett „zöld” fogadalmak tételére is. Amelyek vonatkozhatnak akár víz- és energiahasználatunk optimalizálására, hús- és tejtermékfogyasztásunk csökkentésére, tudatosabb vásárlásra, a pazarlás elkerülésére, közlekedésünk és utazásaink újragondolására, és még megannyi dologra.

Igen ám, de december 31-én kikiáltani, hogy másnaptól okleveles ökohuszárként éljük mindennapjainkat jóval könnyebb, mint az ehhez a célhoz vezető utat bejárni. Természetesen a szürkeség és hideg sem segít motivációnk fenntartásában, így január vége felé sokan adják fel a fogadalmaikat.

Hogy segítsük a változási folyamatot, összegyűjtöttünk néhány tippet, amelyekkel könnyebbé, örömtelibbé tudja tenni a zöldülést.

1., Kezdje kicsiben!

Még ha él-hal is a különböző kihívásokért és a végletek embere, akkor is óva intenénk attól, hogy mindent egyszerre akarjon megváltoztatni. Ahogy a drasztikus diéták helyett is az egészséges életmódra váltás ajánlott, úgy a zöldülésben is kis, fokozatos lépésekkel lehet a legnagyobb sikert elérni.

Nézze meg, hogy az Ön számára mi a következő lépés! Ha eddig húst evett hússal, nem kell rögtön nyers vegán étrendbe kezdenie, az is előrelépés, ha heti egy vagy több húsmentes napot tart, és fokozatosan fedez fel új, ínycsiklandó zöldséges ízeket. Szuper, ha megfogadja, hogy kevesebbet autózik, de nem kell rögtön a januári fagyban bringára pattannia – első körben egy buszbérlet is tökéletesen megteszi. Sokkal könnyebben válnak az új szokások az élete természetes részévé, ha azokat szépen, fokozatosan építi be a mindennapjaiba.

2., Minden hónapban egy próba

Jó stratégia lehet, ha minden hónapban az élete egy újabb területén kezd dolgozni. Januárban például tombol a veganuár nevű, vegán életmódra ösztönző kezdeményezés, amelyhez rengeteg segítséget talál a neten. Februárban elkezdhet körbenézni az otthonában, és kigondolni, hogy a vegyszeres, műanyag flakonos tisztítószereket milyen természetes(ebb), akár házilag készített alternatívákra tudná lecserélni. Márciusban ugyanezt eljátszhatja a kozmetikumaival, de a tavasz beköszöntével nagy élmény lesz majd a termelői piacokon is bóklászni. A Műanyagmentes-július és Használtruha-szeptember kihívások pedig adják magukat.

3., Merjen hibázni!

Sokan azért nem kezdenek valami újnak a gyakorlásába, mert úgy érzik, nem tudnák tökéletesen csinálni – és így inkább meg sem próbálják. Ez a fajta maximalizmus jelen esetben azonban egyáltalán nem célravezető.

Higgye el, nem fogja elvinni a zöld rendőrség, ha vegánként mégis eszik a tortából egy barátja születésnapján, aspiráns zero wasterként csomagolt nasit vesz a boltban, vagy ne adj’ Isten, fast fashion boltban vásárol valamit. Azért sem fogja senki megkövezni, ha mondjuk az élethelyzete megváltozásának – például egy költözés, vagy baba születése – következtében visszatér olyan szokásokhoz, melyekre korábban már volt környezetbarát alternatívája. 

Mindenkinél van egy aktuális határ, amelyen túl éppen nincs lehetősége, vagy ráfordítható pénze, ideje, vagy energiája tenni. A legfontosabb, hogy folyamatosan tanuljunk, fejlődjünk, tudatosodjunk, és a lehetőségeinkhez mérten a környezet számára legkevésbé káros megoldást válasszuk.

4., Keressen társakat, találja meg a saját közösségét!

A kezdeti lelkesedés könnyen alábbhagyhat, ha az ember egyedül próbálja megváltani a világot. Egy-egy elfuserált szappan, odaégett házilag sütött kenyér vagy sikertelen komposztálási próbálkozás könnyen az ember kedvét szegi.

Tapasztalati tény: egységben az erő, csapatban általában minden könnyebb. Vagy legalábbis jóval szórakoztatóbb.

Keressünk hát társakat a változáshoz! Segítség, ha családdal, lakótársakkal, vagy a párjával él valaki, mert ilyenkor együtt lehet belevetni magunkat az ecetes tisztítószerek készítésébe, vagy éppen új, húsmentes receptek kipróbálásába. Új szokásainkat is könnyebben be tudjuk tartani, ha van kinek „elszámolni” velük.

Ha a háztartásban élők nem vevők az új, zöld „hóbortokra”, ne csüggedjen. Ugyan az interneten is sok segítséget talál blogok, vlogok, Instagram-posztok és Facebook-csoportok formájában, arra bíztatjuk, hogy keressen támogató közösséget az offline térben is.

5., Lelje benne örömét!

Nem vitás, hogy új, tudatos szokások kialakításához több odafigyelésre, tervezésre lesz szükségünk az elején, és az sem titok, hogy gyakran a komfortzónánkból is ki kell lépnünk ilyenkor. Nagyon fontos azonban, hogy örömöt találjunk újdonsült szokásainkban, mert ha az egészet lemondásként éljük meg, akkor – enyhe túlzással – semmit nem ér az egész. Azzal ugyanis nem segítünk a világon, ha önsanyargató, magunktól minden élvezetet megvonó mártírként éljük a mindennapjainkat.

Minél többet teszünk, annál jobb lesz nekünk – mondhatjuk. Amellett, hogy a fenntarthatóságra törekvéseinkért cserébe – remélhetőleg – több évig juthatunk majd tiszta levegőhöz, új, zöld szokásaink pozitív hatásai közvetlenül is élvezhetők.

Szezonális, termelői zöldségek és gyümölcsök vásárlásával és fogyasztásával nemcsak a bolygónak és a helyi gazdaságnak teszünk jót, hanem mi is egészségesebbek lehetünk. Fogyasztásunk csökkentése az önkéntes minimalizmus jegyében rendezettebb otthont, kiegyensúlyozottabb életet is jelent. Ha biciklire pattanunk munkába menet, nemcsak a város levegőjének teszünk jót, hanem magunkat is megóvjuk a dugóban araszolás frusztrációjától. Sőt, még a fenekünk is kerekebbre formálódik.

Izgalmas program tud lenni egy ruhacsere a barátokkal, vagy akár saját magunk által kevert arckrémmel ápolni a bőrünket. Ha énidőként, vagy közösségi élményként éljük meg új szokásainkat, sokkal könnyebben válnak azok rutinná.

(Forrás: greenguidePONThu; ökoanyuPONThu -  Fotók:  unPONTorg;  forestryandlandPONTgovPONTscot)