Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Az amerikai Colorado állambeli Boulder megyében egy reformer kiskerttulajdonos, bizonyos Byron Kominek 24 hektáros farmjából 4-et napelemekkel borított be, amelyek alatt rengeteg növényt termesztenek: sárgarépát, kelkáposztát, paradicsomot, fokhagymát, céklát, retket, salátát és még sok mást – és ha hisszük, ha nem, javuló terméshozamokkal; sőt, immár kutatások eredményeivel is igazolt sikerrel.
Az ötletgazda emellett 300 otthon ellátásához elegendő áramot is termelni tud napelemeivel. „Ki kellett találnunk valamit, hogy miként kereshetnénk több pénzt olyan földterületeken, amelyeken e termesztést már nem tudtuk fokozni” – magyarázta, honnan az ötlet.
Ha az emberiség valóban olyan mértékben akar a hagyományosakról a zöld energiákra, például napelemekre átállni, ahogy a mai tervek mutatják, az hatalmas területigénnyel is jár majd. Mi több, a háztetők, repülőterek szabad területei, és immár tavak, csatornák befedése mellett előbb-utóbb nem maradhatnak ki ebből a mezőgazdasági területek sem.
Ami első hallásra furcsának tűnhet, hiszen a legtöbb növénynek sok fényre van szüksége, a paradicsomról vagy paprikáról például már egy kisiskolás is fújja, hogy akkor a legzamatosabbak, ha a nap érleli őket, nem télen az üvegház fényei.
AGROVOLTAIKA: AMIKOR MINDEN OLDAL CSAK NYER
Ám sok növénynek – és most lepődjünk meg, például a paradicsomnak és a paprikának is, valójában elég a kevesebb napsütés is, sőt a túl sok direkt napfényt nem is tűrik valami jól. A növények fölé helyezett napelemekkel folyó kísérletezés már új nevet is kapott: az agrovoltaika nem más, mint a mezőgazdaság és a napenergia együttes felhasználásának lehetősége.
A wired cikke a bevezetőbeli példa nyomán Greg Barron-Gaffordot, az Arizonai Egyetem munkatársát idézi, aki szerint a napelemes termőföldek ritka példái annak, amikor egy megoldás csak előnyökkel jár.
„Azzal, hogy a növényeket a napelemek árnyékában termeljük, csökkentjük az elpárolgó víz mennyiségét és a növényt is védjük a túl erős napsütéstől” – mondja a tudós, aki az amerikai mezőgazdasági minisztérium tízmillió dolláros támogatásával próbálgatja, mennyire működőképes az ötlet különböző haszonnövények, illetve éghajlati viszonyok között.
Ha például egy jó salátát, paradicsomot, paprikát vagy koriandert szeretne valaki termeszteni, Barron-Gafford szerint legalább akkora, vagy még nagyobb hozamot érhet el, ha napelemek alá veti el a magokat, mint egyébként.
CSÖKKENŐ ÖNTÖZÉSSEL IS NŐTTEK A TERMÉSÁTLAGOK
Az eredetileg részben árnyékos környezethez szokott őséből nemesített közönséges paprika például a kísérletek alapján akár háromszor annyi termést is hozhat a perzselő napfénytől védő napelemek alatt, de a paradicsomok termésátlaga is megnőtt – miközben feleannyi vizet igényeltek. Hogy az árnyékban végzett kertészkedés emberi előnyeiről már ne is beszéljünk…
A kutatók az eredmények láttán most az igyekeznek alaposabban feltérképezni, hogy melyik növénynek milyen napelem-elrendezés tetszik leginkább, milyen közel telepítve és mennyi napelem nincs még a növényekre káros fényelvonó hatással, hiszen minden termény sajátos igényekkel ígéri a legjobb termést.
És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az így megtermelt áram tovább csökkentheti s gazdák költségeit, ráadásul a talajból, illetve a növényekről elpárolgó víz segít hűteni a paneleket, amelyek hatékonysága csökken, ha túlmelegszenek.
(Forrás: wired.com
