Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Egyes vélekedések szerint nem csak a szélerőművek veszélyeztetik a madarakat, hanem a napelemek is. A szélturbinák hatalmas építménye, nagy és forgó lapátjai valóban érintik a madarak vonulási útvonalait. De mi a helyzet a napelemes rendszerekkel? Vajon veszélyt jelentenek ezek is a szárnyas élőlényekre? Ennek járunk utána következő cikkünkben.
MEKKORA VESZÉLYT IS JELENTENEK A NAPELEMEK AZ ÉLŐVILÁGRA?
Minden évben rengeteg madár pusztul el azért, mert ablakoknak, tornyoknak és egyéb ember alkotta tárgyaknak ütközik repülés közben. A legnagyobb problémát az üvegfelületek okozzák, amit nem észlelnek időben az állatok, ezért teljes mozgási sebességükkel belecsapódnak és súlyos károsodást szenvednek. A ma használatos napelemek többsége ugyan nem áttetsző, de szintén olyan felületet alkot, ami potenciális veszélyt jelenthet a madarakra. Szerencsésebb az a helyzet is, hogy a napelemek többnyire vízszintes és döntött felületeken helyezkednek el, így egyrészt a becsapódás mértéke is csökken, ami a madarak életben maradását és a sérülés mértékének csökkentését is elősegítik. A ferde tetőkre szerelt napelemes rendszerek esetében az ütközés veszélye minimális, hisz a panelek szinte közvetlenül a tető síkjába illeszkednek. A madarakra az egyedüli veszélyt talán csak a szabadföldi telepítésű napelemparkok jelenthetik. 
MI LENNE A MEGOLDÁS A NAPELEMPARKOKNÁL?
Egyes becslések szerint csak az Egyesült Államokban évente 138 000 madár pusztul el csak azért, mert napelemeknek ütközik. Ráadásul ez a jelenség nem csak az élővilágra jelent veszélyt, hanem a napelemek sérülését is okozhatja. A probléma mérséklése érdekében az amerikai energetikai minisztérium 1,3 millió dollárt adott az Argonne Nemzeti Laboratóriumnak egy madárfigyelő rendszer kiépítésére, ami segíthet későbbi intézkedések meghozatalában. A madarak pusztulásának felmérését jelenleg a napelemparkok bejárásával tudják felmérni. Adam Szymanski, az Argonne Nemzeti Laboratórium szakértője kollégáival azon dolgozik, hogy egy automatizált módszert dolgozzanak ki a gyalogszerrel nem, vagy csak nehezen begyűjthető adatot rögzítésére. Egy olyan kamerarendszert szeretnének kiépíteni, amelyek automatikusan észlelik és azonosítják a repülő objektumokat, és következtetést von le arra vonatkozóan, hogy a test ütközött-e a napelempark elemeivel, vagy sem. A rendszer kifejlesztése azért is fontos, hogy egzakt eredmények születhessenek azzal kapcsolatban, hogy a napelemparkok ténylegesen veszélyt jelentenek-e a madárpopulációra, illetve miként tévesztik meg az élőlényeket a felszerelt panelek. A hosszú távú cél pedig az, hogy a napelemek harmóniában legyenek a környezettel, az élővilágot ne károsítsák, hanem segítsék azt!
