Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Nem szeretünk, és nem is szeretnénk bejegyzéseinkben politizálni, viszont az amerikai elnökválasztásra érdemes odafigyelni olyan szempontból, hogy két, a klímavédelemmel ellentétes álláspontú személy csap össze most az elnöki székért. Nem mindegy tehát, hogy az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó ország élére ki kerül az elkövetkezendő években.
A KLÍMAVÁLTOZÁS SMAFU, VAGY KÜZDENI KELL ELLENE?
Donald Trump véleményét már mindannyian jól ismerjük a klímaváltozással kapcsolatban. Aki mégsem ismerné a jelenlegi elnök álláspontját, annak elmondjuk, hogy egyfajta vízióként kezeli Trump a globális felmelegedést. Az Amerikai Egyesült államokat is sorra érő természeti katasztrófák – egyre erősödő és nagyobb számú hurrikánok, erdőtüzek, szárazság, megszaporodott tornádók – ellenére is az amerikai elnök úgy gondolja, hogy ennek semmi köze nincs az országában folyó emisszióhoz. Ezzel az állásponttal szemben Joe Biden kampánya teljesen különbözik. Amennyiben az egykori alelnök nyeri az idei választást, akkor egy 2000 milliárd dolláros klímatervet fog végrehajtani. Biden terve igen sokrétű, ugyanis kiterjed a villamosenergia-termelés megreformálására, a napelemes rendszerek és a szélerőművel számának növelésére, az építőiparra, valamint az elektromosautó-gyártásra is. 
MIRŐL IS SZÓL A KLÍMATERV ÉS A GREEN NEW DEAL
Még a szeptemberben lebonyolított első elnökjelölti vitán tette Joe Biden azt a kijelentést, hogy nem támogatja az úgynevezett Green New Deal nevű demokrata programkezdeményezést, hanem helyette egy másik, 2 000 milliárd dolláros csomagot javasol. A két program között sok a hasonlóság, mégis egy szűkebb fókuszú megvalósítási terv. A Green New Deal esetében célként került rögzítésre, hogy az USA 10 éven belül 0-ra csökkentse az Egyesült Államok üvegházgáz-kibocsátását. Ez igen merész kijelentés a világ második legnagyobb károsanyag-kibocsátójától, viszont hasonló kijelentést a közelmúltban a dobogó tetején álló Kína is tett. A program megvalósításának módjáról tavaly két demokrata politikus, Alexandria Ocasio-Cortez képviselő és Edward Markey szenátor nyújtott be egy 14 oldalas javaslatot. A program keretében az ország villamosenergia-igényét 100%-ban megújuló energiaforrásokból (napelemekkel, szél-, geotermikus- és vízierőművekkel) fedeznék, valamint úgynevezett „zöld” infrastruktúra-fejlesztési projekteket is elindítanának. A programcsomag emellett még számos szociálpolitikai elemet is tartalmazott, amit sokan bíráltak republikánus és demokrata oldalról is. A tervek megvalósítása ráadásul óriási összeget emésztene fel, becslések szerint a célok eléréséhez 10 000-90 000 milliárd dollárra lenne szükség. 
A Biden féle klímaterv nem ennyire drasztikus és jóval szerényebb költségvetéssel bír. A demokrata elnökjelölt 4 év alatt 2 000 milliárd dollárt költene el napelemparkok, szélerőművek és egyéb megújuló technológiákat alkalmazó technológiák fejlesztésére, kiépítésére. A program sikerességét Biden pénzügyi ösztönzőkkel és adóemelésekkel biztosítaná. Ami még fontos, hogy az Európai Unió 2050-re tűzte ki a karbonsemlegesség elérését, amitől az USA sem szeretne lemaradni, így Joe Biden is ezt az időpontot tűzte ki célul.
