Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
A rengeteg tudományos kutatás és elemzés nyomán az már nagyjából mindenki által ismert nézet, hogy ha nem avatkozunk közbe, a globális hőmérséklet-emelkedés és éghajlatváltozás miatt bolygói válsággal nézünk szembe. De mi a bizonyíték a globális felmelegedésre, és honnan tudhatjuk, hogy ezt az emberek okozzák?
Az ipari forradalom hajnala óta a Föld felszínének átlaghőmérséklete kb. 1,1 Celsius fokkal emelkedett. Ráadásul az elmúlt négy évtized mindegyike melegebb volt, mint bármelyik azt megelőző a 19. század közepe óta. Ezek a következtetések a világ különböző részein gyűjtött mérések millióinak elemzéséből származnak. A hőmérsékleti értékeket szárazföldi meteorológiai állomások, hajók és műholdak gyűjtik.
Törökországot is pusztító erdőtüzek sújtották tavaly nyáron (Fotó: Reuters)
A tudósok még régebbi korokra vetítve is képesek rekonstruálni a hőmérséklet-ingadozásokat. A fagyűrűk, a jégmagok, a tavi üledékek és a korallok mind a múlt éghajlatának akkori jeleit rögzítik. Becslések szerint a Föld 125 000 éve nem volt ilyen meleg, mint most. De honnan tudjuk, hogy elsősorban az ember felelős a mostani globális felmelegedésért?
A válasz az üvegházhatású gázokban keresendő – amelyek csapdába ejtik a Nap hőjét – ez ugyanis a döntő kapocs a hőmérséklet-emelkedés és az emberi tevékenység között. A legfontosabb kiváltó ok a szén-dioxid (CO2), mivel nagy mennyiségben van jelen a légkörben, és amelynek a jelentős növekedése az ipari forradalom óta kezdődött. Azt is tudományos mérések igazolják, hogy a szén-dioxid „megfogja” a Nap energiáját. A műholdak azt mutatják, hogy azon a hullámhosszon, amelyen a CO2 elnyeli a kisugárzott energiát, egyre kevesebb hő tud eltávozni a Földről az űrbe.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése és a fák ipari méretű kivágása ennek az üvegházhatású gáznak a felszabadulásához vezet. És mindkét tevékenység a 19. század után nőtt meg robbanásszerűen, így nem meglepő, hogy ugyanebben az időszakban emelkedett meg a légkör CO2-kibocsátása.
Van mód arra, hogy végérvényesen megmutassuk, honnan származik ez a többlet CO2. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével keletkező szénnek jellegzetes kémiai jele van (Fotó: Getty Images)
A fák gyűrűi és a sarki jég egyaránt változásokat mutatnak a légköri kémiában: a szén – különösen a fosszilis forrásokból származó – jelentősen emelkedett bennük 1850 óta. Az elemzés azt mutatja, hogy 800 ezer éven keresztül a légkör CO2-tartalma nem emelkedett 300 ppm fölé. Az ipari forradalom óta azonban a koncentráció a jelenlegi közel 420 ppm-es szintre nőtt.
Számítógépes szimulációkat, úgynevezett klímamodelleket használnak annak bemutatására, hogy mi történt volna a hőmérséklettel az emberek által kibocsátott hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz nélkül. Felfedik, hogy a 20. és a 21. században a mainál sokkal alacsonyabb maradt volna a globális felmelegedés – sőt, még némi lehűlés – történt volna, ha csak természetes tényezők befolyásolták volna az éghajlatot. A modellek tehát kizárólag az emberi tényezőkkel magyarázhatják a hőmérséklet ekkora növekedését.
Az időjárással összefüggő katasztrófák száma ötszörösére nőtt 50 év alatt (Fotó: Getty Images)
Milyen hatással van az ember a bolygóra?
A Föld már tapasztalt felmelegedési szintje az előrejelzések szerint jelentős változásokat okoz a minket körülvevő világban. E változások valós megfigyelései megegyeznek az ember által előidézett felmelegedéssel várt mintákkal. Tartalmazzák, hogy:
- a grönlandi és az antarktiszi jégtakarók gyorsan olvadnak;
- az időjárással összefüggő katasztrófák száma ötszörösére nőtt 50 év alatt;
- a globális tengerszint 20 cm-t (8 hüvelyk) emelkedett a múlt században, és még mindig emelkedik;
- az 1800-as évek óta az óceánok mintegy 40%-kal savasabbá váltak, ami hatással van a tengeri élővilágra.
De régen nem volt melegebb?
A Föld múltjában több forró időszak is előfordult. 92 millió évvel ezelőtt például eltűntek a globális jégsapkák és krokodilszerű lények éltek egészen a sarkvidékig. Ez azonban nem vigasztalhat senkit, hiszen akkor ember még nem élt a bolygón. A múltban a tenger szintje 25 méterrel magasabb volt, mint jelenleg. Ám ma 5-8 méteres emelkedés is elég lenne ahhoz, hogy a világ legtöbb tengerparti városát teljesen elöntse.
Bőséges bizonyíték igazolja az élet tömeges kihalását a jelzett korábbi időszakokban. Az éghajlati modellek azt sugallják, hogy a trópusok időnként olyan forróvá válhattak, ami már túl meleg a legtöbb faj túléléséhez.
Ezeket a meleg/hideg-ingadozásokat számos jelenség okozta, beleértve a Föld ingadozását, miközben hosszú ideig kering a Nap körül, a vulkánkitöréseket és olyan rövid távú éghajlati ciklusokat, mint például az El Niño ciklikus tengeráramlást.
Az úgynevezett „klímaszkeptikusok” csoportjai évek óta kétségbe vonják a globális felmelegedés tudományos alapját. Mára azonban gyakorlatilag minden tudós, aki rendszeresen publikál lektorált folyóiratokban, egyetért a klímaváltozás jelenlegi okaival.
Egy 2021-ben közzétett kulcsfontosságú ENSZ-jelentés szerint „egyértelmű, hogy az emberi befolyás felmelegítette a légkört, az óceánokat és a szárazföldet”.
Így hát a megoldás is a mi kezünkben lenne.
(Forrás: bbc.com)
