Az éghajlatváltozás és az ember – tudja, hogy Önre milyen súlyosan hat?

klima-ember-cimlap

3 MILLIÓ forint maximum visszatérítés napelemre. Kérjen ingyenes ajánlatot!

Az éghajlatváltozás hatással van időjárásunkra, a tengerszintre, a vadon élő állatokra és a globális hőmérsékletre, de nagyon kevesen gondolják végig, milyen következményekkel jár magára az emberre.

Élelmiszereinket, vizünket és levegőminőségünket mind súlyosan érinti az éghajlatváltozás, ennek eredményeként számos veszélyes és potenciálisan halálos módon az emberi egészséget is. Sajnos a globális felmelegedés súlyosbodásával a helyzet csak romlani fog.

Az ember a gyors éghajlatváltozás által érintett számos életforma közé tartozik, bár ironikus módon a problémát is teljes mértékben a mi tevékenységünk okozta. Például az erdőirtás, amely a szén-dioxid-kibocsátást megkötő fákat pusztítja, a vízszennyezés, amely napi szinten érinti élelmiszer- és vízellátásunkat. A magas hőmérséklet aszályokhoz vezet – amely megfosztja a településeket az ivóvíztől –, az olvadó jégsapkák pedig naponta veszélyeztetik a tengerparti közösségeket.

Eközben a szélsőséges hőmérséklet megnehezíti az emberek, az állatok és a növények túlélését. Miközben elősegíti a veszélyes kórokozók gyorsabb szaporodását, terjedését, mutálódását.

És sajnos, gyakran a marginalizált közösségek az első érintettek, bár a szennyezésért felelős nagyvállalatok pénzügyi lehetőségei jobbak lennének a következmények kezelésére.

A szennyezés befolyásolja a levegő minőségét

Nem meglepő, hogy a szmog, az üvegházhatású gázok és a levegőben lévő felesleges szén károsak az emberi egészségre, így az asztma, a tüdőtágulás és a különböző rákos megbetegedések növekedését is eredményezték.

Ráadásul az aszályok erdőtüzeket okoznak, amelyek hatalmas füstfelhői fokozzák a bajt. A szén-dioxid-szint emelkedése szintén hozzájárul a levegőben szálló allergének, például a parlagfű és a többi pollen drasztikus növekedéséhez, ami rossz hír az allergiás betegek számára.

A magasabb hőmérséklet sokféleképpen hat ránk is

A megnövekedett hőség növeli a veszélyes egészségügyi állapotok kockázatát, mint a hőkimerültség, a hipertermia, a kiszáradás vagy a hőguta. A Health Affairs szerint a magas hőmérséklet ronthatja a már meglévő állapotokat, például a szív- és érrendszeri betegségeket, a veseproblémákat vagy a cukorbetegséget. A hő emellett elpusztítja a terményeket, az állatokat, amelyekre sok közösség élelemként és egyéb erőforrásként is támaszkodik.

erdo-belso

A betegségek és a kórokozók könnyebben terjedhetnek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fertőző betegségek a gyors demográfiai, társadalmi, technológiai és környezeti változások nyomán egyre szélesebb körben terjednek és egyre veszélyesebbek. Az éghajlatváltozás hatásait gyakran összefüggésbe hozzák bizonyos betegségek számának növekedésével. A WHO a maláriát kifejezetten az erdőirtással, az állatvilágot pusztító vörös-dagályt pedig az óceánok felmelegedésével összefüggésbe hozható betegségként tartja számon.

Ahogy az emberiség még jobban behatol más fajok élőhelyeibe, az állatok által terjesztett kórokozók, így a SARS és a koronavírusok, besurrannak populációinkba. Az emelkedő hőmérséklet ideális feltételeket teremt számos fertőző betegség könnyebb fejlődéséhez, és a túlzott népsűrűség miatt ezek könnyebben is terjednek.

A vízszennyezés és a szárazság hatással van vízkészleteinkre

A gyártási folyamatok és az ipari gazdálkodás vegyi hulladékokkal – nehézfémekkel, rézzel, cinkkel, ólommal, higannyal, sőt, arzénnal – szennyezi a folyókat. Ezek felhalmozódnak az ivóvízben, a talajban, sőt az élelmiszerforrásokba is eljuthatnak, ami gyomor-bélrendszeri és májproblémákat okozhat.

És amint azt korábban említettük, a magas hőmérséklet és a kevés eső gyakran aszályhoz vezet, ami megfosztja a közösségeket az ivóvíztől.

Miért érinti leginkább a marginalizált közösségeket a globális felmelegedés?

Charlotte Dwyernek az éghajlatváltozás marginalizált közösségekre gyakorolt ​​hatásairól szóló vitája szerint társadalmunk veleszületett egyenlőtlensége tökéletes feltételeket teremt a kiszolgáltatott vagy hátrányos helyzetű csoportok számára, hogy a klímaváltozás leginkább érintse őket. Dwyer következtetései az alacsonyabb jövedelműek nehéz helyzetére vonatkoznak, akiket gyakran figyelmen kívül hagynak a törvényhozók, és ezért rosszabb életkörülményeknek vannak kitéve.

A leginkább érintett területeken élők közül sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, ami azt jelenti, hogy megélhetésük bizonyos mennyiségű csapadéktól, kiszámítható hőmérséklettől és jó talajminőségtől függ. Az éghajlatváltozás már eddig is szélsőséges és pusztító módon megváltoztatta a globális időjárást és éghajlatot, így ezek a csoportok kisebb valószínűséggel tudnak talpra állni, ha valami katasztrofális dolog történik otthonukkal, termésükkel vagy karrierjükkel.

(Forrás: greenmatters.com)