Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Az éghajlatváltozás minden embert érint a bolygón, de tanulmányok kimutatták, hogy a nőket mégis jobban. Az ENSZ adatai szerint a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők 80%-a nő. A szegényebb térségekben az elsődleges gondozói, élelmiszer- és tüzelőanyag-szolgáltatói szerepük sebezhetőbbé teszi őket árvíz és szárazság esetén.
A Glasgow Caledonian Egyetem Klíma Igazságügyi Központja a nők kiszolgáltatottabb helyzetét két dolognak tulajdonítja. Először is, a szélsőséges időjárási katasztrófák fokozzák a társadalomban meglévő egyenlőtlenségeket. Másodszor, a nők nem képviseltetik magukat elég jól az éghajlat-változási tárgyalásokon ahhoz, hogy kifejthessék véleményüket a hatékony megoldásokról.
Több fizetetlen házimunka és gyerekfelügyelet
Az Egyesült Királyság statisztikái jól dokumentálják, hogy a Covid-válság idején a nők több nem fizetett házimunkát és gyermekgondozást végeztek, mint a férfiak. Miközben fizetett munkájukkal és a járvány okozta egyéb kihívásokkal is zsonglőrködnek.
Tahseen Jafry professzor, a Center for Climate Justice munkatársa azt mondja, amikor katasztrófa sújtja a nőket, nekik rendszerint több jut belőle, mivel a fizetés nélküli szerepeket a társadalom gyakran nem ismeri el.
„Tehát nehezebb lesz egyensúlyozni a munkák-terhek között, ha súlyos időjárási események sújtják például Skóciát. Nem mindenkit természetesen, de sok háztartásban a nők zsonglőrködnek mindennapi életükkel. Az éghajlatválság frontvonalában lévő, főként szegényebb országok számára pedig ez nemcsak aggodalomra ad okot, hanem immár hétköznapi valósággá vált" – mondja Jafry professzor.
A bajban hosszabb és keményebb munka vár a nőkre
Chimwemwe Nyambosa Ndhlovu, a nemek közötti egyenlőség és az éghajlatváltozás szakértője, aki Malawiból származik, elmagyarázza, hogy náluk a nők és a lányok a legtöbb mezőgazdasági tevékenységet családjuk élelmezése érdekében végzik, a házban dolgoznak, vizet és fát gyűjtenek, mindezt „természetesen” fizetés nélkül.
És ezek az egyenlőtlenül érzett kihívások egyre nehezebbek az áradások és szárazság miatt, amelyek problémákat okoznak a termésben és a víz higiéniájában. Ráadásul a feszültség nemi alapú erőszakhoz vezethet.
„A klímatárgyalásokon is sok férfit látunk az asztaloknál, a nők pedig még mindig hátul foglalnak helyet. Így nőknek nehéz bemutatni az érzéseinket” – mondja.
Hangot kell adni a nőknek a klímavédelemben is
A skóciai nők a klímatárgyalásokon is küzdenek a helyükért az asztalnál. A glasgow-i Gilded Lily műhelymunkákat és programokat szervez, hogy felvilágosítsa a nőket, hogy elmondhassák véleményüket az éghajlatváltozásról.
Sajida Rashid egy ruhával, amelyet a Glasgow Climate Sisters projekt részeként készített
Sajida Rashid szülei eredetileg Pakisztánból érkeztek Skóciába, és bár ő itt született és nevelkedett, azt mondja, származása miatt félt megszólalni.
„Tavaly dolgoztam egy klímavezetői programon, és sokat tanultam belőle, végre megtaláltam a hangomat” – mondja.
Brechinben pedig Shona Seaman otthonát néhány évvel ezelőtt kétszer is elöntötte a víz. Gyermekfelügyelőként az árvíz után átmenetileg, később végleg be kellett zárnia üzletét.
És kit érintett a leginkább? Rajta kívül a rábízott gyerekek anyukáit, akik munkájuk miatt az utolsó pillanatban találtak gyerekfelügyeletet.
„Az árvíz traumatikus és kaotikus volt. És ha egy vállalkozást vezetsz a saját otthonodban, amely gyerekekről gondoskodik, az tovább bonyolítja a helyzetet. Nekem szerencsére a férjem dolgozik, így segíteni tudott, de azok a nők, akik mikrovállalkozásokkal foglalkoznak a világ más részein, ha elveszítik ezeket, főként, ha egyedülállók is, akkor mindent elvesztettek” – mondja.
(Forrás: bbc.com/news; Címlapfotó: Noaga Ouèda (jobbra) a közösségében élő többi nővel vizet gyűjt a csapból, amelyet a közösségében telepített napenergiával működő víztorony táplál - www.oxfam.org)
