Atom és nap: ezzel zöldítünk 2050-ig

atom-es-nap

Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!

Magyarország készen áll a 2050-re vállalt környezetvédelmi kötelezettségei teljesítésére, nagy fejlesztési beruházásokat hajt végre az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságának, a megújítható források részarányának növelésére – tájékoztatta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a pozsonyi közép-európai energiakonferencia résztvevőit.

A miniszter szerint nagy növekedés ért el az ország a napenergia-termelésben; ebből tervezi kiépíteni alternatív energiatermelési kapacitásának jelentős részét. Idei 2,6 GW termelési kapacitáson túl további 500 MW kiépítése folyik. A cél 6 GW elérése 2030-ra. A fejlesztés két módon zajlik, 50 MW felett ipari méretekben nagyberuházókkal, valamint háztartási méretekben, a lakosságnak nyújtott vissza nem térítendő támogatásokkal. Magyarország a térségben elsőként foglalta törvénybe a háztartási energiasemlegességi célt 2050-re.

paks-nap-belso

Atom- és napenergia: a két legfontosabb hazai fejlesztési cél  

Elsődleges energiacél: a hatékonyság és a tárolás fejlesztése

A fejlesztési prioritások az energiahatékonysági és energiatárolási fejlesztéseket jelölte meg Palkovics László. Ennek értelmében törvénybe is foglalták a minden gazdasági szereplőre kötelező részvételt az energiahatékonyság javításában, különös tekintettel az energiaszolgáltatókra. Fontosnak nevezte a tiszta, karbonmentes nukleáris energia zöldként való elismerését.

A magyar energiaellátás hatékonyságának fejlesztésében a nukleáris és a napenergia játssza a legfontosabb szerepet. De kulcsfontosságú szerepet kap a hidrogén, a szén-dioxid-megkötési technológiák, a melléktermékek és nyersanyagok újrahasznosítása is.

Már van hidrogénstratégiánk is

A kormány elfogadta a nemzeti hidrogénstratégiát. A hidrogén két területen játszhat fontos szerepet, ezek közül az energiatárolási funkció tűnik fontosabbnak. Az atomerőművek éjszakai termelését és a naperőművek áramtermelését időnként tárolni kell, és mivel Magyarországnak nincs magaslati víztározója, más megoldásokat kell találni az áram „raktározására”.

Akkumulátorgyártásban is az élre törünk

Nagy fejlesztésekre készül Magyarország az akkumulátor-technológiai ágazatban is. Az országba települt autógyárak ugyanis részben vagy teljesen, de majd át szeretnének állni az elektromobilitásra. Ha minden jól megy, két éven belül Magyarország lesz a legnagyobb akkumulátorgyártó ország Európában (Németország után) mintegy 300 GW termelési kapacitással. A jövő évtől a 25 ezernél népesebb városokban zéró kibocsátású buszokat állítanak forgalomba. Jelentős támogatásban részesülnek az elektromos autók, ami akár 7 ezer euró is lehet.

Támogatandó projektek: e-autotöltő, e-bike

Image removed.

Az elektromosautó-töltők kiemelt támogatást élveznek az energiaprogramban 

Bővül az elektromos töltőállomás-hálózat, támogatásban részesülnek az elektromos biciklik is. Az európai projektekben is egyre esélyesebbnek tűnő szintetikus üzemanyagok fejlesztése már négy éve folyik Magyarországon egy autógyár, a MOL és egyetemi kutatóintézetek részvételével. Palkovics László kiemelte a mesterséges intelligencia használatának jelentőségét is az energiahatékonyság javításában, például az energiaelosztó rendszer terhelésének előrejelzésében és szabályozásában. Jelezte: a KPMG által összeállított „Net Zero Readyness Index” kimutatásban Magyarország a 13. helyet érdemelte ki a világ országai rangsorában, a szabályozási környezet alapján pedig a listavezető öt ország között vagyunk.

(Forrás: mvmPONThu)