Még nem maradt le a Napenergia Plusz Programról. Válassza az EU-SOLAR-t!
Nemrégiben közzétette villamosenergia-piaci elemzését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), és az idei évben már volt olyan időszak, amikor a napelemparkok olyan jól teljesítettek, hogy Magyarország már exportálni is tudta napenergia-termelésének egy részét. A rohamosan növekvő napelem-kapacitások miatt ez a jelenség akár állandósulhat is, ami újabb bevételi forrást jelentene az ország számára.
EXPORTTERMÉKKÉ VÁLHAT MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA A NAPENERGIA?
Április elején a napelemparkok termelése 8%-ot tett ki a teljes erőművi kapacitáson belül, ami lehetővé tette, hogy hazánk már exportáljon is a zöld áramból. A járvány időszaka alatt, a bevezetett korlátozások okán tavaly áprilisban volt a legalacsonyabb a villamosenergia-fogyasztás az unió országaiban, illetve Magyarországon. Ehhez az értékhez képest idén áprilisban az aggregált európai nettó fogyasztás 14,2%-kal növekedett, a 2019-ben mért adatokhoz képest pedig 0,9%-kal volt magasabb. Az elmúlt időszakban a hazai fogyasztás lekövette az európai trendeket: a nettó fogyasztás 14,5%-kal, a bruttó 13,9%-kal növekedett az év ugyanazon szakaszához viszonyítottan, ami csúcsot jelent az elmúlt 5 év távlatában. 
ÍGY ALAKULT A TERMELÉS A VÍRUS IDŐSZAKA ALATT
Ugyanakkor a fogyasztás növekedése a fosszilis villamosenergia-termelés felfutásával is együtt járt. Európában a szénerőművek termelése 63%-kal, a gáztüzelésű erőművek termelése 65%-kal emelkedett. Sajnálatos módon a hazai piacra is ez volt jellemző: a teljes termelés 11%-os emelkedésével párhuzamosan a lignittüzelésű termelés 22%-kal, a gáztüzelésű 45%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Idén áprilisban a termelésen belül a napelemparkok súlya 8%-ot tett ki. A változékony tavaszi időjárás során a napelemes kapacitások napi termelési csúcsértéke 245 és 1312 MWh között ingadozott. Április 5-én viszont olyan magas volt a hazai nagy napelemes rendszerek termelése, hogy Magyarország nettó exportőrré is vált. A tavaly áprilisi alacsony kereslet miatt rendkívül alacsonyra estek az energiaárak egész Európában. Az azóta eltelt időben viszont folyamatosan növekedett a fogyasztás, amivel együtt járt az energiaárak ismételt emelkedése is. Így 2020 és 2021 azonos időszakának árait összevetve több mint duplájára emelkedtek a piaci árak. Ez nemcsak Nyugat-Európában, hanem Magyarországon is jellemző folyamat volt, ami azt jelenti, hogy hazánkban az energiaárak jelentősen az elmúlt 5 évre jellemző szint felett mozogtak. Az áremelkedés hátterében a növekvő kereslet, a magas tényezőárak, a szén-dioxid árak emelkedése és a magas fosszilis termelési arány állnak.
